A technológia állandóan változó világában szükség van valamiféle mércére a teljesítmény összehasonlításához, hiszen a műszaki leírások elolvasása sosem elég. Ezért hozták létre a benchmarkokat. De miért és hogyan használjuk őket? Megbízhatónak tekinthetjük őket?
- WikiPIT: kérdéseire válaszoltak
- WikiPIT: Mi a bevágás?
Parancsikonok:
Melyek ezek a referenciaértékek, amelyekről gyakran hallunk?
A benchmarkok olyan programok, amelyeket a CPU-k, GPU-k, memóriák vagy az eszköz gyakorlatilag bármely más aspektusának tesztelésére terveztek, és amely pontozással, idővel, sebességgel stb. mérhető. Ezeket a teszteket olyan cégek végzik, mint pl. DxOMark a kamera élességállítási idejének kiértékeléséhez és sebességtesztek egy internetes hálózat sebességére, amelyek szintén a benchmarkok kategóriájába tartoznak.
A benchmarkok két típusba sorolhatók:
- Szintetikus benchmarkok
- Valós világ mércéi
Az első (és még elterjedtebb) típus extrém munkaterhelést szimulál, és a komponenseket kapacitásuk 100%-án üzembe helyezi. Ez lehetővé teszi az eszköz maximális teljesítményének értékelését.
A valós benchmarkok valósághű (bár még mindig nagyon igényes) munkaterhelést szimulálnak, és hasznosabbak a termék valódi képességeinek specifikusabb célokra (például alkalmazások) való felmérésére.
Mi a célja ezeknek a benchmarkoknak?
A benchmark alkalmazásokat (vagy számítógépes programokat) egy meghatározott célra tervezték: mérik annak az eszköznek a teljesítményét, amelyen végrehajtják őket, hogy összehasonlítsák más referenciaeszközökkel.
Az elektronikus eszközök bonyolultságának növekedésével egyre nehezebb összehasonlítani teljesítményüket egyszerűen a specifikációk alapján. Ezért születnek mindig új teljesítménymérési programok.
Bízhatunk bennük?
Elméletileg igen. A benchmarkok által kiszámított pontszámokat mindig ugyanazokkal a műveletekkel kapjuk minden gépen, így minden eszköz azonos kezelésben részesül. Amit azonban tudnia kell, az a készülék állapota a teszt elvégzése előtt.
Íme egy gyakorlati példa: ha alkalmazások futnak a háttérben egy okostelefonon a teszt alatt, az eredmény nyilvánvalóan más lesz, mint egy második okostelefon, amely a tesztprogramot futtatja anélkül, hogy más alkalmazások nyitva vannak. Ennek az az oka, hogy a tesztelt eszköz erőforrásainak egy részét más programok vagy alkalmazások használják, ami befolyásolja a végeredményt.
Néha azonban a gyártókat csaláson kapták ezeken a benchmark teszteken. Legutóbb úgy találták, hogy a OnePlus növeli okostelefonjai teljesítményét, amikor a legnépszerűbb és leghasználtabb Android benchmarkok futottak az eszközeiken. A futó alkalmazás felismerésével bizonyos gyártók speciális eljárásokat hajthatnak végre, amelyek lehetővé teszik a hardver jobb teljesítményét és magasabb pontszámok elérését. Ha ismeri ezeknek a teszteknek a működését, optimalizálhatja termékét, hogy magasabb pontszámot érjen el a benchmarkokon, de ez nem mindig jelent jobb teljesítményt a való életben.
- A Xiaomi Mi 8 igazi bajnok, ezt a mércék is megerősítik
Vigye az eredményeket egy szem sóval
A referenciaértékek csak tájékoztató jellegűek és hasznosak, ha az összehasonlításhoz használt összes eszközt azonos módon kezelik. Ha minden vizsgálatot azonos feltételek mellett végeznek, legalább papíron meg lehet ítélni, hogy objektíve melyik termék jobb. A benchmarkok könnyen kidolgozhatók, és előfordulhat, hogy nem tükrözik az eszköz valós életbeli használatát.
Néha egyes okostelefonok elképesztő benchmark eredményeket érhetnek el, de nem nyújtanak elfogadható felhasználói élményt. Gondoljunk csak a Samsung Galaxy S termékcsaládjára, amely a legmagasabb szintű hardverrel rendelkezik, de néha nem olyan gördülékeny és érzékeny, mint a papíron alacsonyabb teljesítményű okostelefonok, például a Google Pixel okostelefonjai.
- Milyen erős a Galaxy S9 és az S9+? Találjuk ki
A benchmarkokra támaszkodik a technológiai vásárlások kiválasztásakor?
