Legyen szó robotokról vagy mesterséges intelligencia más formáiról – a fejlett technológia nem csak a filmekben játszik szerepet. Ilyen többé-kevésbé reális fejlemények is újra és újra megjelennek a könyvekben. Néha a mesterséges intelligencia meglehetősen központi szerepet játszik a cselekményben, néha pedig csupán egy disztópia hátterében húzódik meg. Ez az a 6 regény az AI-ról, amelyet nem szabad kihagynod.
Erewhon: vagy, Túl a tartományon
Samuel Butler angol író Erewhon című regénye 1872-ig nyúlik vissza, és utópiaként írt szatíra a viktoriánus Angliáról. Erewhon ismeretlen földjén a gépeket veszélyesnek tartják. A lakók attól félnek, hogy egy napon önálló élőlényekké fejlődnek.
A Gépek könyve 23. fejezetében Butler nem nevezi mesterséges intelligenciának. De a lényeg az, hogy a gépek tudatra tesznek szert. Abban a fejezetben, amelyet eredetileg egy új-zélandi újságba írt, Charles Darwin evolúciós elméleteire is hivatkozik. Ennek megfelelően a gépek is állandó evolúción mennek keresztül, végül önreplikálódnak, és talán egy napon az emberiséget mint domináns fajt felváltják. Még akkor is, ha Butler szerint a gépek továbbra is emberekre támaszkodtak a szaporításban és a karbantartásban.
Az erewhoni társadalom ezért meg van győződve arról, hogy a gépek csak az emberiség helyettesítésére léteznek. Ezért tönkreteszik itt a gépeket – még az órákat is.
- Mesterséges intelligencia a moziban: a 10 legizgalmasabb AI film
Összekulcsolt kézzel
Jack Williamson 1947-ben publikálta az Összefont kézzel című könyvet, amely egy olyan módosítás, amely elvileg egy klasszikus, robotok által uralt disztópiát ír le. A történet egy városról szól, amelyben hirtelen megjelennek az úgynevezett humanoidok – fejlett robotok, amelyek szétterjednek és mindenféle feladatot elvállalnak. Saját bevallásuk szerint az emberiség szolgálatának és védelmének mottója szerint cselekszenek. De úgy tűnik, ez nem mindig szolgálja az emberek érdekét. Mert a humanoidok hamarosan nemcsak olyan feladatokat vesznek át, mint a rendőrök, hanem üzleteket is nyitnak. És mivel az emberiséget akarják szolgálni, ingyenesen kínálják szolgáltatásaikat, ami viszont kiszorítja az embereket az üzletből.
Williamson később egy interjúban elmondta, hogy a történetet nem sokkal a második világháború vége és az atombomba ledobása után írta. Abban az időben, amikor egyre erősödött a gondolat, hogy bizonyos technológiai fejlesztések, amelyeket talán jó szándékkal fejlesztettek ki, katasztrofális, hosszú távú hatásai lesznek.
-
A mesterséges intelligencia története
Ember és gép – örök konfliktus / © maxuser/Shutterstock
Én, Robot
A filmrajongók Isaac Asimov 1950-ben megjelent regényét eredeti, I, Robot címmel a 2004-es azonos című filmadaptáció révén ismerhetik meg Will Smith-szel a főszerepben. A könyv kilenc összefüggő novellából áll, amelyek mindegyikének közös a kerete. Az egész egy interjú Dr. Susan Calvinnal, a robotok pszichológusával. A robotok létrejöttének történetét meséli el az egyszerű kezdetektől a tökéletességig a közeljövőben, amelyben az emberiség feleslegessé válhat.
Asimov könyvében a robotika három törvénye is szerepel. Ezek többek között azt mondják, hogy a robotok nem sérthetik meg az embert. Tehát még ha vannak is robotpolitikusok, akik húzzák a húrt, az emberiséget itt nem feltétlenül fenyegetik a robotok.
Gólem XIV
A gólem mint agyagból készült emberszerű lény elképzelése a zsidó miszticizmusból ered. A lengyel író, Stanisław Lem 1981-ben saját történetet készített belőle. Könyvének főszereplője a XIV. Golem, egy ember alkotta szuperszámítógép – mesterséges intelligencia. A XIV. Gólem nem ismer érzéseket, de van benne intellektuális kíváncsiság. A könyv nagyrészt a Gólem által az MIT-n tartott előadásokból áll. Ezekben a kozmosz emberiségéről beszél, amely szerinte csak a véletlen terméke. Ez csak az intelligencia kiindulópontja, a gólemnek sikerül kikerülnie előle.
Így a XIV. Gólemet gyakran nemcsak regénynek, hanem filozófiai műnek is tekintették. Így aligha meglepő, hogy nem csak hasonló üzenetet hordoz, hanem németül is hasonló címet (Also sprach Golem) Nietzsche Also sprach Zarathustra című művéhez.
Neuromancer
William Gibson 1984-es könyve a cyberpunk alapvető művének számít, és a trilógia első regénye. A középpontban a központi szereplő, Henry Case, a konzol cowboy áll, akinek meg kell javítania az idegrendszerét, amely nélkül nem tud bejelentkezni a kibertérbe. A japán Chiba Cityben Case feltörő megbízást vállal, cserébe egy gyógymódért. Ügyfele azonban a Wintermute mesterséges intelligencia nevében jár el, amely egyetlen célt követ: egyesíteni erőit az AI Neuromancerrel egy szuperszámítógép létrehozása érdekében. De itt meg kell állnunk, nehogy elrontsa a cselekményt.
- #TBT – ELIZA: A történelem egyik első chatbotja
A gyémántkorszak: Avagy, Egy fiatal hölgy illusztrált alapozója
Az 1995-ben megjelent Diamond Age-ben Neal Stephenson a jövőben, a nanotechnológiai forradalom utáni világról ír. A gazdasági hatalom azoké, akik rendelkeznek anyag-összeállítókkal. Ezekkel a fordítókkal a világ bármely pontján elő lehet állítani árukat. Az államok helyett törzsek élnek a phyles nevű enklávékban. Így a társadalmi underclass is ilyen filében él. John Percival Hackworth mérnök interaktív könyvet fejleszt The Diamond Age: or, A Young Lady’s Illustrated Primer címmel, amely minden szükséges információt tartalmaz a felsőbb osztály számára.
Ennek a könyvnek egy illegális példányát készítette a lányának. Ezt egy banda veszi el tőle, amelynek vezetője felismeri az értéket, és átadja a nővérének. Az információhoz való hozzáférés ezért fontos ebben a világban a társadalmi fejlődés szempontjából, mert ez hozzáférést biztosít az újdonság hősnőjének a nanotechnológiához. Az uralkodó világtól való függetlenséget úgy kell elérni, hogy Hacksworth-t olyan technológia kifejlesztésére kényszerítik, amellyel a fordítóktól függetlenül is lehet árukat létrehozni.
Olvastad valamelyik könyvet ezek közül? Tudsz még olyan ajánlott regényt, amely független gépekkel foglalkozik?
