
IP67, IP68, és most még IP69K: Mit jelentenek ezek a rejtélyes kódok? És mit jelentenek az okostelefonok védelmi minősítésének magyarázatakor? Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan védi telefonját (vagy más eszközét) a víz és/vagy por ellen.
Az egykor kizárólag a strapabíró telefonokhoz tartozó IP-tanúsítvány megtalálható a legtöbb zászlóshajó telefonon, sőt ma még néhány középkategóriás modellen is. A név az „Ingress Protection”-ra utal, és meghatározza, hogy az eszköz hogyan védhető a víz és a por ellen.

A OnePlus 13 IP69-es besorolású, nagynyomású, melegvíz-sugarakhoz való. / © nextpit
Az IP-tanúsítványt számos szabvány határozza meg, az IEC 60529-től kezdvetovábbi kiterjesztésekkel, amelyek konkrét felhasználási eseteket céloznak meg, amelyeket később beépítettek az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) szabványba. Ilyen például a forró, nagynyomású vízsugarak IPx9 (vagy IPx9K) minősítése, amelyet eredetileg nagynyomású tisztítást igénylő járművekhez terveztek.
Az IEC 60529 szabvány nemcsak az egyes védelmi fokozatokra vonatkozó követelményeket határozza meg, hanem a szükséges vizsgálati eljárásokat is. Fontos megjegyezni, hogy az IP-besorolás saját bevallása, és (legalábbis a mobilok esetében) független tesztelő ügynökségek nem ellenőrizték.
- Hogyan lehet megmenteni egy vízbe esett okostelefont
Az IP-kód két számjegyből áll, az első a szilárd tárgyak (pl. por) elleni védelem szintjét, míg a második a víz elleni védelmi szintet jelzi. Mindkét esetben a magasabb számok jobb védelmet jelentenek.
Az IP-besorolás első számjegye
Első számjegy | Jelentése |
---|---|
X | Nincs adat |
0 | Nincs védelem |
1 | Védelem 50 mm³-ig terjedő szilárd tárgyak ellen |
2 | Védelem a 12 mm³-ig terjedő szilárd testekkel szemben |
3 | Védelem a 2,5 mm³-ig terjedő szilárd tárgyak ellen |
4 | Védelem 1 mm³-ig terjedő szilárd tárgyak ellen |
5 | Por elleni védelem, korlátozott por behatolása (nem jelent veszélyt a készülékre) |
6 | Teljes védelem a por ellen |
Az IP minősítés második számjegye
Második számjegy | Jelentése |
---|---|
X | Nincs adat |
0 | Nincs védelem |
1 | Függőlegesen csepegő víz elleni védelem (kondenzáció) |
2 | Vízpermet elleni védelem 15°-os függőleges dőlés esetén |
3 | Védelem a víz kiemelkedése ellen bármilyen függőleges szögben 60°-ig |
4 | Minden irányból kinyúló víz elleni védelem – kisebb behatolás |
5 | Minden irányból érkező vízsugár elleni védelem – kisebb behatolás |
6 | Védelem enyhe vízsugár ellen, korlátozott behatolás (például a burkolat alatt) |
7 | Védelem a 15 cm és 1 m (3 láb 3 hüvelyk) közötti mélységű folyadékba való merítés okozta hatások ellen |
8 | Védelem a hosszú merülési időszakok és a víznyomás ellen |
9 | Nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű vízsugarak elleni védelem |
Megjegyzés: Az IP69-et eredetileg “IP69K”-ként határozták meg az ISO 20653 és a DIN 40050-9 szabványok, és nagyjából ugyanaz az IEC 60529 minősítési rendszerben.
Egy másik fontos szempont, hogy az IP minősítés csak az eredeti kivitelre érvényes. A telefon testének bármilyen változása, beleértve a véletlen leejtést is, megváltoztathatja a készülék védelmi besorolását. A korai IP-besorolású okostelefonok, különösen a Sony Ericsson okostelefonjai nem voltak tisztában ezzel, és törékeny kialakításuk néhány perhez vezetett.

Nem kockáztatnánk meg, hogy a víz alatti tesztet elvégezzük a Motorola Defyvel a leejtési teszt elvégzése után. / © nextpit
Hosszú utat tettünk meg attól az időtől, amikor csak a niche telefonok – mint például a robusztus Motorola Defy – rendelkeztek víz- és porvédelemmel. Manapság még a középkategóriás telefonok is gyakran rendelkeznek IP-besorolással, a legtöbb zászlóshajó legalább IP68-as besorolású, sőt néhány összecsukható telefon is rendelkezik bizonyos szintű védelemmel.
mi van veled? Ön szerint a víz- és/vagy porállóság fontos kritérium telefonvásárláskor? Ossza meg gondolatait az alábbi megjegyzésekben. Ami engem illet, a Defy, az Xperia Z1c, a Galaxy S7+S9 és néhány Pixel telefon napi illesztőprogramjaként teljesen egyértelmű, hogy mi a véleményem.